Kerekes Emőke
márc 282 perc
Február elején egy váratlan lehetőség tárult a KopiaKollektiva csapata elé. Egy üzenetváltás közepette Csanádi-Bognár Szilvia, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója felvetette, hogy idén együttműködhetnénk egy egyetemi kurzus és egy magyarországi Kopia fotótábor megszervezésében.
Ennek a lehetőségnek igen megörültünk, hiszen a Kopia hosszútávú céljai közt már a kezdetektől szerepelt az erdélyi táborunkkal párhuzamosan szervezett magyarországi tábor terve is, csak eleddig erre a megfelelő helyszínt még nem sikerült megtalálnunk. Most Szilvia segítségével ez is sikerült.
Azonnal igent mondtunk, azóta már nagy lendülettel dolgozunk együtt vele és 9 fős csapatával, akik a Metropolitan Egyetemen belül különböző szakokról (tervezőgrafika, művészetmenedzsment, mozgókép, belsőépítész stb.) és évfolyamokról vették fel ezt a meghirdetett kurzust.
Együttműködésünkben és a tábor tematikájának kidolgozásában kiemelten hangsúlyozzuk a művészet és az ökológia közötti szoros kapcsolatot. A kurzusra jelentkezőkkel közösen készülünk a táborra, heti rendszereséggel online kapcsolódunk az óráikhoz, amikor is átbeszéljük az éppen aktuális tervezési és szervezési folyamatokat.
Ez a közös munka nem csupán egy egyszerű projektmunka, hanem egy bizalmi kapcsolat is, hiszen rájuk van bízva, hogy hogyan ültessük át a Kopia szellemiségét, az erdélyi rurális tájak inspirációit, hagyományait egy nagyvárosi övezet környezetébe, egy másik kultúrtájba, a Duna, mint fő inspirációnk, az európai népek szimbolikus „ütőerének” szomszédságába.
Ezért a felvetett ökológiai kérdések és az alkotói válaszok megfogalmazásában a Kert, mint a megszelídített, gondoskodásunk alá vont Természet, és a Táj, ami általában egy távoli látképként, a Másikként, az elérhetetlen vadonként szokott előttünk megjelenni, a táborainkban fontos vizsgálódási pontjaink lesznek.
A keresztény hagyományban az emberiség története is egy kertből (az Édenből)indult el, és egy fontos szakasza ott is ért véget (Gecsemáné kertben). Bár már nem a vadonban élünk, hanem a megszelídített természetben, még mindig meg kell őriznünk azt a sokféleséget, amely az életünk feltétele. Hisszük, hogy ez a sokféleség és az ezt tükröző ökológiai fogalmak a művészet nyelvére is lefordíthatóak, és így, reményeink szerint, nagyobb figyelmet kaphat a természetvédelem fontossága.
Hogy pontosan mi várható, hol, és mikor, legyen még egy kis meglepetés, de annyit már elárulhatok, hogy egy olyan helyszínen leszünk, ami teljesen azonos a Kopia értékrendjével, és célitűzéseivel.
A képeket a szerző készítette.