top of page
  • Szerző képeLukács Orsolya

A Malom Ünnepe

Frissítve: máj. 21.


textúrák lisztből felületen
Fotó: Lőrinczi Inez

Először betakartak. Beterítettek, és elkezdődött egy nagyon fontos szertartás, ami a létezés alapja.


Apró kezek szórnak és tapogatnak. 


Függőlegesből vízszintesbe. 

Mindig a helyváltoztatással kezdődik. Kilencven fokos lendülettel váltok szöget, és immár laposan fekszem. Hálával tölt el a tudat, hogy megszűnt a tériszonyom, amit a hűtő melletti kis ficakban éreztem, miután legutóbb oda helyeztek.


Fotó: Lőrinczi Inez

Nem vagyok könnyű, legalábbis nem gyereknek való munka ez a vízszintesbe helyezés. Hallom a mély lélegzetvételt és a felkészülést az emelésemre.

Aztán szépen lesimítanak. Valamivel megszórják a felületemet, és érzem a meleg, puha kezek érintését. Finoman bánnak velem, egy életen át a társuk leszek.

Apró és közepes méretű kezek szorgoskodnak rajtam, különböző anyagokat állítanak össze: van, amelyik szárazabb, szinte siklik a felszínemen, és van amelyik ragadósabb. Ez utóbbit még finomítják, és előbb-utóbb ez is jobban összeáll.

Aztán kinyújtják ezeket. Itt jön a képbe a közeli hozzátartozóm: ő is mindig függőlegesben áll, majd elkezdik görgetni rajtam. Így sodornak rajtam különböző méretű és állagú tésztákat, melyek tartalma beleivódik a rétegeimbe, ízlelőbimbóimba ideig-óráig.

Mindig jó hangulatban telnek ezek az alkalmak; én pihenek, a sodrófa és a kezek dolgoznak. Nekem csak annyi a dolgom, hogy felületet biztosítsak nekik a munkához.


Fotó: Lőrinczi Inez

A munka után leporolnak, lecsutakolnak, és óvatosan visszahelyeznek a ficakba. Mindeközben már kellemes illat lengi körül a konyhát.




Készült az Egy Malom Ünnepe című Kopiakollektiva rendezvényre.


29 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page